A drámai igazság -ritka kivételekkel- a következő. Jó minőségű objektívekhez, minőségi optikai üvegre van szükség. Ha ez nincs meg vagy a különböző képhibák kiküszöbölésére használatos lencsetagokat nem tervezik/teszik bele az objektívbe… mert az is költség, akkor romlik a képélesség, rajzolat stb. és kromatikus, szférikus abberáció, vignetálás, torzítások jelennek meg a képen. Azaz erősen romlik az összhatás és a képminőség.
Biztos ismeritek a „mi jól, gyorsan és olcsón dolgozunk … de Ön ebből csak kettőt választhat” elvet:
- A jó és gyors munka nem olcsó
- a gyors és olcsó munka nem jó stb.
A sors úgy hozta, hogy ugyen ez az elv, a tényezők átírásával alkalmazható az objektívekre is. Nézzük bővebben az objektívek genetikája hogyan épül fel.
A 3 fő tényezőnk: Fényerő – Ár – Rajzolat.
1. Ebből a fényerő felel azért, hogy mennyi fény gyűjt/enged át az obejktív. Ezt lehet úgy is mondani , hogy mekkora a legtágabb beállítható blende. Pár példa: egy olcsóbb kit-objektív lehet hogy csak 4-es legtágabb blendét tesz lehetővé. Miközben egy minőségi társa 2.8 as fényerőre is képes lehet. Bővebben az alapfogalmakról ebben a tudásanyagunkban olvashatsz >>
2. Hogy az ár tényező mit takar >> ez magától értetődő.
3. A rajzolat: itt a képalkotás minőségéről van szó. Mennyire pontosan adja vissza a tárgyi valóságot, mennyi hibával dolgozik a lencse. Kezdők nem feltétlen vannak tisztában vele >> rengeteg képalkotási hiba létezik.
Kromatikus abberáció színhibái, szférikus abberáció életlenségei, torzítások, vonal-életlenségek, pontnélküliség. Ezek korrigálásához adott objekív típushoz megfelelő korrekciós lencsetagokra van szükség, ezeket pontosan kell legyártani, tükröződés mentesíteni.
Alábbi képen egy rossz és egy tuti optika rajzát hasonlíthatod össze. A kép nagyítható.
A minőségi optikai üvegek gramm ára közelíti az aranyét. Az optika fényerejét pedig erősen szabályozza a lencsetagok átmérője, amely minél nagyobb, annál több fényt gyűjt össze a lencse, midőn gyerekkorunkban a hangyákat is a nagyobb nagyítóval tudtuk könnyebben megpörkőőőni, ama tűző nyári napon. Tehát nagyobb átmérő, nagyobb fényerő. Ez az egyik építőkocka az objektívek genetikájában.
Azaz kis gondolkodással az alábbi összefüggésekre bukkanhatunk:
- Ha a fényereje nagy egy objektívnek és jól is rajzol akkor drága!
- Nagy fényerejű és olcsó optikában vélhetően nem minőségi az optikai üveg és hiányoznak belőle korrekciós elemek: Rosszul, ha úgy tetszik rondán rajzol
- Ha jól rajzol és olcsó akkor nem nagy a fényereje (jó minőségű üveg csak kis átmérővel)
- Ha jól rajzol a lencse, de nem nagy a fényereje akkor alaposan kidolgozott, megmunkált darab is lehet, de ha nem elég nagy az átmérője akkor nem lesz nagy a fényereje. (Finom rétest sütött a nagyi, csak keveset)
Alábbi kép nagyítható!
Érdemes az három halmaz különböző metszeteit nézegetni, azokból minden kiolvasható 🙂
Frissítés: a látószög/gyújtótávolságról szóló infografikánkat ITT találod.
Frissítés/2: a gyújtótávolságról szóló komolyabb oktatási anyagunkat ezen a linken eléred >>
