Objektívek jellemzői – Gyújtótávolság – Látószög – Fényerő

A gyújtótávolság egyszerűen és érthetően, kiegészítve a fényerővel és egyéb fotó objektívekkel kapcsolatos alapfogalmakkal, kulcsszavakkal

A képkészítéshez nélkülözhetetlen objektíveknek számtalan fontos tulajdonsága van: gyújtótávolság, fényerő, rajzolat, amelyeket rendkívül fontos ismernünk. Jól jön ez a tudás használat közben tehát fotózáskor, vásárláskor, az egymás közötti kommunikációban. Alábbi anyag összefoglalja neked a legfontosabb tényezőket, amelyeket muszáj ismerned.

1. Gyújtótávolság

 

Az objektívek első és egyik legfontosabb tulajdonsága a Gyújtótávolság. Ez egy érdekes mérőszám, amivel tulajdonképpen az objektívek látószögét jellemezzük. A két szám fordítottan arányos egymással, tehát minél magasabb a gyújtótávolság annál kisebb a látószög. Lásd alábbi info grafikánkat:

látószög - gyújtótávolság

Próbáld ki/nézzed meg szemeddel a látószög/gyújtótávolság összefüggést az alábbi interaktív “képen”.

Mozgasd a csuszkát le és föl az egérrel.

This movie requires Flash Player 9
.

A hivatalos elmélet és magyarázat:

Egy objektív mindig több lencsetagból áll, vannak egyszerűbb és összetettebb lencsék, lencserendszerek.

objektív gyújtótávolság - látószög

Viszont optikai szempontból mindig lehet egy üvegtaggal/lencsével helyettesíteni egy összetett rendszert is (lásd alábbi ábra). Ha ezt megtesszük és lemérjük a távolságot, hogy a párhuzamosan érkező sugarakat (alábbi ábra bal oldala) a lencsétől hány miliméter távolságban gyűjti össze egy pontban akkor megkapjuk a gyújtótávolságot.

objektív gyújtótávolság - látószög

 

Nagyon kérünk ne kérdezd, hogy miért nem látószögben mérjük/mondjuk ezt az értéket… ez terjedt el, ezt használja mindenki, ez a divat, mint vadnyugaton a pisztoly meg a pantalló. Elég ritkán fogalmazunk úgy, hogy vettem egy 46 fokos látószögű objektívet, viszont a “vettem egy 50-es alapobjektívet” teljesen hétköznapi kijelentés (mindig hétköznap veszünk alapobjektívet ;-). Még pálinkánál is többször mondjuk a fokot, mint az objektívnél 🙂 >> Persze hozzávetőlegesen illik ismerni ezt az értéket is. (… mármint a pálinkáét… ha sokat iszol a “rossz” hőfokúból, olyan látószöged lesz hogy ihaj 😉

2. Objektív fényereje

 

Ez nagyjából a második legfontosabb tulajdonsága az optikának. Minél fényerősebb az optika, annál több fényt képes összegyűjteni (és annál többe kerül). A fényerőt a legtágabb blende értékkel mérjük/jellemezzük és minél kisebb ez a szám, annál jobb az eszköz fényereyeee. Pl.: Egy 1,4-es fényerejű objektív jobb/fényerősebb, mint egy 4-es fényerejű.

Amúgy a fényerő egy arányszámot jelöl és azt mutatja, hogy hogyan aránylik a gyújtótávolság az átmérőhöz. Pl: Egy 1-es fényerejű optikához ha 50mm-es a gyújtótávolsága akkor 50mm-es átmérőre van szűkség.  Fényerő= Gyújtótáv/(osztva)Átmérő.  Másik példa: 200mm-es teleobjektívnek 2-es a fényereje, ha 100mm az átmérője >> 200/100=2. Lásd alábbi képen is.

200mm-f2-is-side-950

Fényerős optika előnyei:

  • Fényszegény körülmények között, alacsonyabb ISO és/vagy rövidebb záridőt tudsz beállítani. Így nem lesz annyira zajos a kép és/vagy nem mozdul be a felvétel
  • A blende hatással van a mélységélességre (Mélységélesség anyaghoz kattints ide), fényerős optikának tágabb a blendéje >> kisebb a mélységélessége,  szebben tudsz kiemelni
  • Vakuzásnál, világításnál kisebb villanás, fényerő szükséges

Portre

3. Képstabilizátor

A stabilizátor nevéhez hűen segít a kézremegés, imbolygás okozta bemozdulás megelőzésében. Az ezzel szerelt optikák magasabb minőségi szintet képviselnek és jó ha tudják ezt a funkciót (ha vásárláskor ezt látod akkor örülj neki).

Előnyei:

  • Hosszabb záridőket tudsz megfogni kézből  (pláne teleobjektíveknél fontos ez) ez a fő előnye a stabilizátoroknak
  • Stabilabb képet látsz a keresőben, komponálás könnyebb
  • Autófókusz szenzorhoz is “nyugodtabb” jel érkezik >> biztosabb az élességállítás

Nikon optikákon Vibration Reductionnak hívják és VR betűkombó jelöli a lencse tubusán

Canonnál Image Stabilization és IS a jelzés.

Működési elve, hogy a különböző típusú mozgásokat, le-föl remegés, bólintás stb. mozgatható lencsetaggal/tagokkal kompenzálja. Lásd alábbi gif animáció és a kép.

 

Canon HJ15 Image Stabilization Animation

képstabilizátor

Objektivek_069

Így néz ki a képstabilizáció ki-be kapcsolása az optikán.

Stabilizátor

 

4. Ultra hangos élességállítás (és élességállítás)

Zárójel: ha az élességállításra és autófókuszra vagy kiváncsi ajánljuk figyelmedbe Hókusz pókusz, hol a fókusz címmel megénekelt dalolmányunkat.

Alaphelyzet: Az objektíveken NEM SZABAD tekergetni az élességállító gyűrűt ha be van kapcsolva a AutóFókusz!! (Kis AF-MF kapcsoló az objektív közelében a gépvázon.) Ugyanis az “értem én, hogy villanymotor, de mitől forog?!” elv alapján az autófókusz motorját tekergetve, áramot fejlesztesz, ez visszajuthat a gépvázba és azt csinálja, amit veled a fent említett pálinka 🙂 (Tényleg vigyázzatok mert nem tesz jót!)

KIVÉVE a gyevi bírót és az Ultrahangos élesség állításos modelleket!! Ezeken ugyanis nem villanymotor, hanem kicsi, nem a hallható tartományban sugárzó hangszórók tekergetik az élességállító gyűrűt. A különböző márkák elnevezéseit és a rendszer előnyeit alábbi képen foglaltuk össze nektek (a low-e az alacsony energiafelhasználásra vonatkozik):

SMW Unit

 

5. Objektívek fajtái, típusa

 

Létezik belőle: Fix, Zoom, Makró, Nagylátószögű >> ejtsd:”Nagylátó”, Halszem, Teleobjektív>>ejtsd: “Tele” , Normál/Alap objektív, Tükörobjektív.

A közhiedelemmel ellentétben nem azért az 50mm-es az úgynevezett “alapobjektív” mert az nagyon hasonlít a szem perspektívájához, látószögéhez (amúgy is nagyon almát a körtével hasonlat), hanem mert a használt érzékelő átlóhosszával egyezik a gyújtótávolsága megközelítőleg. Tehát a fullframe-es érzékelő képátlója 47mm. Ez van felkerekítve 50mm-re, ami az úgynevezett alapobjektív. Fontos, hogy a kamerapiacon két féle érzékelőméret terjedt el. Az egyik az úgynevezett Fullframe-es és a drágább gépek kapják, míg a másik az APS-C névre hallgat és a hobby DSLR kamerákba építik be inkább. Méreteiket és hogy mekkora az alapobjektív gyújtótávolsága Full Frame és APS-C esetben az alábbi képen láthatod

aps-c_fframe cikkhez

 

Tehát ugyan azt a látószöget Fullframe esetben az 50mm-es, APS-C esetben a 35mm-es lencse biztosítja.

glamour

Nézzünk pár tipikus gyújtótávolságot és hogy hová használjuk. Figyelem az esztétikában az a szabály, hogy nincs szabály. Mindent lehet és annak az ellenkezőjét is. Allábiakat ne egzakt törvényként kezeljétek!!

Nagylátó – 16-35mm – Tájképek, Nagyméretű témák – Jellemzője: nagy látószög, nagy mélységélesség, a térélményt szépen visszaadja

Objektivek_019

 

Alapobjektív – 50mm – Itt kezdődnek nagyjából a portré optikák és nagyjából a 100mm-es úgynevezett “portré-teléig” tartanak

Objektivek_021

Objektivek_024 Lindsay Adler felvétele

Objektivek_026

Két gyújtótávolság összehasonlítása arc fotózása esetén – Figyeljük meg a bal oldali nagylátó mennyire torz képet “fest” a hölgyről és milyen sok felesleges képelem jelenik meg a lány mellett (a képek nagyíthatóak)

Objektivek_028

 

 

Teleobjektív – 50mm felett már teleobjektívnek hívjuk a lencséket – Ha nem tudod megközelíteni a témát – Sokszor állatfotózásra használjuk – Síkba “paszírozza” a látványt. Kis látószög és kicsi/sekély mélységélesség jellemzi őket

Objektivek_030

Objektivek_033

Máté Bence felvétele

A Jó minőségű optikai üveg alapanyaga nagyon drága. A nagy fényerőhöz, nagy átmérő >> sok üveg szükségeltetik. Ezért a jó minőségű optika, ami nagy fényerejű nagyon drága tud lenni. Ha érdekel ez kis összefüggés, egy erről szóló cikkünket ajánljuk figyelmedbe. Eléréséhez csak kattints ide >>

a jó objektíveket szeretem4

fotobetyar.hu – 2015 – Minden jog fenntartva

[hcshort id=”5″]

Pin It on Pinterest

Share This