Oldal kiválasztása

A drámai igazság -ritka kivételekkel- a következő. Jó minőségű objektívekhez, minőségi optikai üvegre van szükség. Ha ez nincs meg vagy a különböző képhibák kiküszöbölésére használatos lencsetagokat nem tervezik/teszik bele az objektívbe… mert az is költség, akkor romlik a képélesség, rajzolat stb. és kromatikus, szférikus abberáció, vignetálás, torzítások jelennek meg a képen. Azaz erősen romlik az összhatás és a képminőség.

Biztos ismeritek a “mi jól, gyorsan és olcsón dolgozunk … de Ön ebből csak kettőt választhat” elvet:

  • A jó és gyors munka nem olcsó
  • a gyors és olcsó munka nem jó stb.

A sors úgy hozta, hogy ugyen ez az elv, a tényezők átírásával alkalmazható az objektívekre is. Nézzük bővebben az objektívek genetikája hogyan épül fel.

A 3 fő tényezőnk: Fényerő – Ár – Rajzolat.

1. Ebből a fényerő felel azért, hogy mennyi fény gyűjt/enged át az obejktív. Ezt lehet úgy is mondani , hogy mekkora a legtágabb beállítható blende. Pár példa: egy olcsóbb kit-objektív lehet hogy csak 4-es legtágabb blendét tesz lehetővé. Miközben egy minőségi társa 2.8 as fényerőre is képes lehet. Bővebben az alapfogalmakról ebben a tudásanyagunkban olvashatsz >>

2. Hogy az ár tényező mit takar >> ez magától értetődő.

3. A rajzolat: itt a képalkotás minőségéről van szó. Mennyire pontosan adja vissza a tárgyi valóságot, mennyi hibával dolgozik a lencse. Kezdők nem feltétlen vannak tisztában vele >> rengeteg képalkotási hiba létezik.

Kromatikus abberáció színhibái, szférikus abberáció életlenségei, torzítások, vonal-életlenségek, pontnélküliség. Ezek korrigálásához adott objekív típushoz megfelelő korrekciós lencsetagokra van szükség, ezeket pontosan kell legyártani, tükröződés mentesíteni.

Alábbi képen egy rossz és egy tuti optika rajzát hasonlíthatod össze. A kép nagyítható.

 

A minőségi optikai üvegek gramm ára közelíti az aranyét. Az optika fényerejét pedig erősen szabályozza a lencsetagok átmérője, amely minél nagyobb, annál több fényt gyűjt össze a lencse, midőn gyerekkorunkban a hangyákat is a nagyobb nagyítóval tudtuk könnyebben megpörkőőőni, ama tűző nyári napon. Tehát nagyobb átmérő, nagyobb fényerő. Ez az egyik építőkocka az objektívek genetikájában.

Azaz kis gondolkodással az alábbi összefüggésekre bukkanhatunk:

  • Ha a fényereje nagy egy objektívnek és jól is rajzol akkor drága!
  • Nagy fényerejű és olcsó optikában vélhetően nem minőségi az optikai üveg és hiányoznak belőle korrekciós elemek: Rosszul, ha úgy tetszik rondán rajzol
  • Ha jól rajzol és olcsó akkor nem nagy a fényereje (jó minőségű üveg csak kis átmérővel)
  • Ha jól rajzol a lencse, de nem nagy a fényereje akkor alaposan kidolgozott, megmunkált darab is lehet, de ha nem elég nagy az átmérője akkor nem lesz nagy a fényereje. (Finom rétest sütött a nagyi, csak keveset)

Alábbi kép nagyítható!

Érdemes az három halmaz különböző metszeteit nézegetni, azokból minden kiolvasható 🙂

Frissítés: a látószög/gyújtótávolságról szóló infografikánkat ITT találod.

Frissítés/2: a gyújtótávolságról szóló komolyabb oktatási anyagunkat ezen a linken eléred >>

Portré Világítás és póz kisokos

10%-os webshop kedvezmény kuponnal!

TÖLTSD LE MOST!

Feliratkozásod az ajándékokra sikeres volt! Kérjük nézd meg üzeneteidet emailcímed megerősítéséhez!

Pin It on Pinterest

Shares
Share This

Oszd meg ezt a bejegyzést!

Ha tetszett oszd meg a bejegyzést barátaiddal, ismerőseiddel!

Shares